Cikksorozatunk harmadik, és jelenlegi utolsó részéhez érkeztünk, a szentimentális tárgyakhoz, ami talán a legnagyobb kihívást jelenti sokunknak. Az első blogposztban a digitális terünk szelektálásáról volt szó, majd a másodikban az otthonunkban található apró tárgyakról, amik könnyen felhalmozódhatnak az évek során. Ebben a cikkben pedig olyan dolgokat gyűjtöttem össze, amiktől megterhelő lehet megválni, mert érzelmek kötődnek hozzá vagy a személyhez, akitől kaptuk.
Esetleg valamikor fontosak voltak számunkra ezek a tárgyak, és nehéz elengedni őket. Persze mindenkinek más jelenti a nehézséget: valakinek ezt a ruhák, valakinek a könyvek, egy másik embernek pedig a videójátékok. És ez így teljesen rendben is van. Ahogyan más dolgokat szeretünk, úgy nem csoda hát, hogy az elengedés is nagyon eltérő lehet. A teljesség igénye nélkül fogadjátok ezt a listát, amit részben saját, részben ismerősök történetei ihlettek.
Ajándékok, amik nem passzolnak hozzánk
Ruha, aminek a stílusa nem rezonál velünk, egy tusfürdő, aminek nem tetszik az illata, vagy egy dísztárgy, ami sehogyan sem hoz lázba minket. Sokunkban él az a gondolat, hogy nem szabad megválni az ajándékba kapott dolgoktól, mert azzal megbántjuk az ajándékozót, így inkább pakolgatjuk őket egyik helyről a másikra.
Viszont, ha kicsit átkeretezzük ezt a helyzetet, egészen más színezetet kap az egész. Azaz, ha azt feltételezzük, hogy az ajándékozó célja az volt, hogy örömet okozzon nekünk, de ez valamilyen oknál fogva nem jött össze, akkor vajon mi a jobb megoldás: ha rossz érzésekkel, de megtartjuk, vagy inkább továbbadjuk, hátha valakinek tényleg örömet okoz majd?
Saját készítésű tárgyak
Kezünk munkáját visszatükröző dolgoktól mindig nehezebb megválni, ám ha nem okoznak örömet, és csak állnak egy tárolóban, akkor lehet, eljött az ideje, hogy elengedjük őket. Ha megfelelő állapotúak, akkor megpróbálhatjuk eladni vagy elajándékozni ismerőseinknek, esetleg elvihetjük egy adományboltba.
Emlékdoboz
Egy dedikált doboz rendezetten tarthatja a kedves tárgyainkat, ugyanakkor szolgálhat tárolóként is a „most nincs kedvem dönteni, végül is belefér még ebbe a dobozba” tárgyaknak. Jó, ha időnként átnézzük és átértékeljük a benne található emlékeket. A rendszeres felülvizsgálat során rábukkanhatunk olyan dolgokra, amik tönkrementek az idők során. Például én már találtam olyan mozijegyeket, amikről teljesen eltűnt az írás, így elvesztették jelentőségüket.
📌 Tipp: Ha szeretnénk kordában tartani a doboz méretét, akkor alkalmazhatjuk az „egy be, egy ki” elvét.
Szuvenírek
Az utazásokon vásárolt dolgok sokszor impulzív döntések eredményei. Annak a vágynak a szimbólumai, hogy valamit hazavigyünk arról a helyről, ahol olyan sok jó élménnyel gazdagodtunk. Idővel azonban az emlékek megfakulnak, és lehet, hogy ezek a tárgyak nem adják már vissza azt a hangulatot.
Ismerősök a közösségi oldalakon
Változunk és velünk változik a közösséghez való viszonyunk, átértékelődnek az emberi kapcsolataink. Ahogy év végén sokszor számot vetünk az elmúlt évvel, jó, ha számot vetünk a közösségi oldalakon megtalálható ismeretségeinkkel is. Előfordulhat ugyanis, hogy olyan emberek az ismerőseink, akikről már azt sem tudjuk, hogy honnan kerültünk kapcsolatba velük és hogy egyáltalán kik is ők.
Sulis jegyzetek
Sok munkánk van benne, ezért érezhetünk kötődést a kézzel írott sulis jegyzeteinkhez, még akkor is, ha az idő elteltével már nem tudjuk értelmezni a verítékkel írt szavakat. Visszatarthat továbbá az a meggyőződés is, hogy „ó, ez még jól jöhet később; ha kell akkor újra olvasom; jó, ha megvan”. De hacsak nem valami speciális anyagról van szó, akkor minden bizonnyal megtalálható az interneten is, és sokkal könnyebben rábukkanhatunk egy gyors kereséssel, ahelyett, hogy percekig lapozgatnánk és fejtegetnénk a kézírásunkat.
Nekem nagyon tetszett ez a sorozat, remélem ti is tudtatok belőle meríteni: inspirációt, lelki erőt vagy éppen azt, amire a szelektáláshoz szükségetek van. Ugyan most nem tervezek több cikket ebben témában, de nagyon is elképzelhetőnek tartom a folytatást, ha lesz újabb ihletem. Jó szelektálást kívánok!