Pár éve kezdtem el a geoládázást, egy barátokkal eltöltött hétvégén. Veszprémben jártunk, és az egyik kilátónál észrevettem, hogy egy tégely van mágnessel odaragasztva egy fém csőhöz. Valahol itt ébredt fel a kincskereső énem, és itt indult el a történetem a geoládákkal.
Mi is az a geoládázás?
Amikor olyanoknak mesélek, akik még nem hallottak róla, akkor valahogy úgy vezetem fel, hogy „ez egy olyan játékos kikapcsolódási forma, ami közelebb hoz a természethez, és olyan kevésbé ismert helyekre jutsz el általa, ahova amúgy nem biztos, hogy elmennél”. Például egyszer így találtunk rá egy felhagyott andezitbányára, aminek a létezéséről sem tudtunk, pedig többször jártunk a környékén.
A lelkes kincskeresők többféle ládatípus közül választhatnak: hagyományos, virtuális, multi-, esemény- és mozgóláda.
- A hagyományos láda jellemzően egy csatos, műanyag konyhai doboz, ami gyakran fák odvában vagy kőrakás alatt keresendő. Néha pedig ennek miniatűr változatával, a mikroládával is találkozhatunk, ami lehet egy mágnessel rögzített tégely vagy akár hűtőmágnesre emlékeztető plakett.
- A multiláda több helyszínt érintő, tematikus sétákat jelent városban és természetben egyaránt, minden ponton egy jelszórészlettel. A városokban általában a hely nevezetességein vezet végig, a természetben pedig például a közelben található forrásokhoz juthatunk el.
- A virtuális ládák olyan helyeken vannak, ahol nincsen lehetőség rejtésre, vagy ahol sok a járókelő, és nehéz lenne a geoládázás.
- A mozgó- és az eseményládát még nem próbáltam, de biztos vagyok benne, hogy legalább olyan élményt nyújt, mint amiket eddig megkerestem. A mozgóládák lényege, hogy újra el lehet rejteni őket egy másik helyre, amennyiben az új hely megfelel a láda tematikájának. A láda leírásában 1.) meghatározzák a témát, 2.) hogy hová lehet rejteni, 3.) kötelező-e továbbvinni, és 4.) mik a továbbrejtés szabályai, mikor lehet ismételten megtalálni. Általában az is szerepel, hogy a megtaláló töltsön fel képet a megtalálás helyéről. Ez azért is jó, mert egyes ládáknál már kész adatbázis áll rendelkezésre szebbnél szebb képekkel. Így, ha nem is akarunk részt venni az újrarejtésben, ezek a mozgóládák kiváló inspirációi lehetnek a következő túránknak.
A teljesség igénye nélkül pár láda, ami felkeltette az érdeklődésemet: Dendrológia, ahol különleges idős fákhoz lehet eljutni; a Magyar Várvándor, ami már több, mint 300 vár képeit tartalmazza; és hogy egy környezetvédelemmel kapcsolatosat is említsek, van egy Szemétszedő geoláda, ami egyben eseményláda is. Bizony! Célja az illegális szemét felszámolása egy esemény keretén belül. A legutóbbi ilyen akció (ami amúgy már a 34. a sorban!), blogbejegyzésem írása előtt pár héttel, 2023.10.28-án zajlott le a Magyar Madártani Egyesület szervezésében, amihez a geoládázók is csatlakoztak. Az első szemétszedő eseményt egyébként 2004-ben tartották meg Székesfehérváron. Ez egy szuper kezdeményezés, és milyen jó látni, hogy már majdnem 20 éve létezik.
Hogyan geoládázok én?
Sokáig nem tudtam, hogy két alkalmazás is létezik a geoládázáshoz. A Geoládák appban és a hozzá tartozó weboldalon főleg a magyar, és a környező országokban elhelyezett geoládákat lehet keresni, a Geocaching alkalmazásban pedig az egész világon található rejtésekből lehet válogatni. A kettő között van átfedés, de vannak olyan helyek, amik csak az egyik alkalmazásban találhatók meg. Így eshetett meg velem az, hogy a legelső ládát, amit sikerült véletlenül megtalálnom, nem tudtuk rögzíteni az applikációban, amit használtunk. Feltehetően azért, mert az a láda épp a másik apphoz tartozott.
Na, de hogy is kapcsolódnak a geoládák a fenntarthatósághoz?
Az alkalmazásban az alaptérképhez különböző rátétrétegeket lehet hozzáadni. Rátehetjük például a turistaútvonalakat, Kéktúra-nyomvonalat, bicikliutakat vagy olyan extra réteget, ami tartalmazza az erdőlátogatási tilalmakat. Utóbbi különösen hasznos, hiszen megmutatja, hogy melyik erdőben mikor nem szabad kirándulni.
Viszont ami miatt szerettem volna írni egy cikket erről a témáról, az a „közkutak” rátétréteg, amire nyáron leltem rá. Ez az extra réteg ivóvízlelőhelyeket mutat, azaz mondhatni segítséget nyújt ahhoz, hogy könnyen újratölthessük a saját kulacsunkat. A térképen háromféle ikon jelzi a különböző vízforrásokat:
- Közkút / ivókút / vízforrás
- Tűzcsapra szerelt ivócsap
- Boltok, amik a Refill projekt tagjai
A Refill projektről én ezelőtt sohasem hallottam, ezért érdemes pár szót említeni róla, hátha másnak is új ez a dolog. Szóval ez egy angliai kezdeményezés, ami már több országba, köztük Magyarországra is eljutott. A projektben résztvevő intézmények, vendéglátó egységek ingyenes vízvételi lehetőséget biztosítanak az oda betérőknek. Ahogy a Refill Facebook-oldalán olvasható: „Magyarországon is kiváló minőségű a csapvíz, semmi okunk drága, környezetszennyező műanyag palackokban venni az ásványvizet, ha megszomjaznánk útközben.” Hogy ez mennyire igaz!
Egy másik pozitívum, hogy egyes geoládákba úgynevezett TravelBug helyezhető. Ezek olyan apró tárgyak, amik beleférnek a konyhai csatos dobozba. Eddigi megtalálásaim során jellemzően gyerekjátékokkal találkoztam ezekben a ládákban, de akadt más tárgy is, úgymint tiszta papírzsepi, vagy egy buszjegy a kincsek között. Ez mennyire jó már? Egyrészt megvan a lehetősége, hogy valami számodra hasznosat találsz, és amíg ki nem nyitod a dobozt, ott van az az izgatottság, amit gyerekkorunkban érezhettünk, miközben a zsákbamacskák közül válogattunk. Aztán ott van még az lehetőség is, amikor te adsz hozzá valamit a kincsekhez: ez lehet egy csokitojásban talált kis figura, apró ékszer vagy egyéb kis mütyür. Mint az adományozásban, ebben is benne van az, hogy 1.) adsz egy lehetőséget, hogy valakinek nagy örömet fog okozni 2.) körforgásban tartod a tárgyakat.
Az utolsó érvem pedig az, hogy a ládák kimozdítanak, elvezetnek gyönyörű helyekre, ahol kapcsolódhatunk a természettel. A madárcsicsergés, a finom erdőillatú szellő mind adhatnak egy olyan motivációt, ami előrevisz minket abban, hogy a mindennapjainkban tegyünk környezetvédelemért.