Mikor 2018 őszén, életemben először jártam Kanadában, nagy lelkesedéssel figyeltem Halloween estéjén a „csokit vagy csalunk” kiáltással, házról házra járkáló gyerekeket Montréal utcáin.

Jelmezes kis emberek sétálgattak a szüleikkel az esőben, apró vödrökkel a kezükben, amikbe az édességet gyűjtötték. Korábban sosem láttam még ilyet élőben, csak amerikai filmekben. Akkor még minden új volt számomra ezen a kontinensen, az újdonság varázsa magával ragadott. Így talán még abba sem gondoltam bele, hogy mennyi szeméttel és pazarlással jár egy-egy ilyen ünnep.

De azóta sok víz lefolyt a Szent Lőrinc folyón. Már több mint 4 éve itt élünk, így közelről látom minden októberben a több méter magas, felfújható szörnyeket vagy a műanyag csontvázakat, sírköveket, pókokat és pókhálókat a kertekben. Augusztus végétől kezdve pedig a tonnaszámra sorakozó, szintén műanyag tököket a boltok polcain.

Egy ilyen bevezető után gondolom nem meglepő, ha azt állítom, hogy a Halloween igencsak kedvelt ünnep Észak-Amerikában, és ezt tükrözik a pénzköltési szokások is. Egy 2022-es felmérésben megkérdezték az amerikaiakat, hogy mennyit terveznek költeni Halloweenkor, és az eredmény 10,6 milliárd dollár lett országosan. Egy másik felmérés szerint Kanadában ez az összeg 1,64 milliárd dollár. Itt a megkérdezettek fejenként átlagosan 87,6 kanadai dollárt (～23.120 Ft) terveztek elkölteni, ennek majdnem a felét jelmezre.

Új jelmez minden évben?

Mikor anyagot gyűjtöttem ehhez a cikkhez, belefutottam több „Hogyan legyél fenntarthatóbb idén Halloweenkor?” jellegű írásba is, amikben például olyan tanácsokkal látják el az olvasót, mint hogy „ne vegyél új jelmezt minden évben”.

„Mégis ki vesz minden évben új jelmezt?!” – merült fel bennem a kérdés. De az a helyzet, hogy bizony sokan. Egy tavalyi felmérés szerint azok közül a kanadai felnőttek közül, akik beöltöznek Halloweenra, csak 4% válaszolta azt, hogy nem tervez semmit vásárolni a jelmezéhez, mert már mindene megvan hozzá. A felmérés nem tért ki külön arra, hogy a többiek újonnan vásárolnak-e vagy másodkézből, de gyanítom, újonnan.

Persze, ez számomra meglepő, mert soha életemben nem vásároltam jelmezt. Viszont már többször öltöztem be úgy Halloweenra, hogy az égvilágon semmit sem vettem hozzá. Párszor fekete macska voltam, egyszer meg Annie Hall. Tudom, tudom, ezek nem is félelmetesek, de nem is volt ilyesmi célom. Annie-t egyébként kölcsönkért ruhákból oldottam meg, a macskajelmezt pedig kézzel készítettem olyan dolgokból, amiket otthon találtam. Fun fact, hogy Annie Hallként sikerült egy olyan házibuliba mennem, ahol senki sem látta a filmet, és ezért fogalmuk sem volt, hogy minek vagy kinek öltöztem be, de azért így is remekül szórakoztam.

Na, de vissza a témánkhoz! Tehát, az újonnan vásárolt jelmezekkel egyébként az a probléma, hogy legnagyobb százalékuk soha le nem bomló, újra nem hasznosítható műanyagból készül olyan országokban, ahol kérdésesek a munkakörülmények. És ezeket a jelmezeket sokszor egy használat után a kukába dobják, rengeteg felesleges szemetet termelve ezzel.

Mint kiderült, a keletkező műanyaghulladék nem csak Észak-Amerikában okoz gondot. Egy 2019-ben, a Guardianen megjelent cikk szerint az Egyesült Királyságban a halloweeni ruhák és jelmezek kb. 2000 tonna műanyaghulladékot generáltak csak abban az egy évben. Egyre több ember ünnepli a Halloweent, és így jelmezből és kiegészítőből is egyre több fogy az üzletekből. Nagy a kereslet parókákra, kalapokra, maszkokra, csillámos sminkekre, sőt még kutya outfitekre is.

Csoki és tök, a két főszereplő

A műanyagkérdés nemcsak a jelmezeknél és a lakásdekornál kerül elő, hanem ott vannak még a partikellékek is, vagyis a sok-sok eldobható pohár, tányér és evőeszköz. Sőt, ezen felül még a kis vödrök, zacskók is, amikbe a gyerekek a csokit gyűjtik, vagy maga a csoki is, ami egyenként be van csomagolva műanyagba, és még az összetevőiknek is hatása van a környezetre.

Például a kakaó és a pálmaolaj gyakori összetevői ezeknek az édességeknek. Mindkettőnek a származása felvet újabb problémákat, és összefüggésbe hozható kényszermunkával, gyerekmunkával, sőt az esőerdők irtásával is. A csokikérdésben a legjobb, amit tehetünk, hogy Fairtrade vagy Rainforest Alliance minősítésekkel ellátott termékeket vásárolunk, és persze előny az is, ha újrahasznosítható vagy komposztálható a csomagolásuk, vagy akár csomagolásmentesek.

És ha már az ehető dolgoknál tartunk, nem fejezhetem be ezt a cikket anélkül, hogy a faragott tökökről ne ejtsek pár szót. Sajnos rengeteg tök kerül a kukákba feleslegesen Halloween alatt, mivel legtöbben, akik tökökkel dekorálnak, vagy ki is faragják őket, nem eszik meg a tök belsejét, még akkor sem, ha ehető. Az Egyesült Királyságban például 8 millió tonna ehető tök kerül a kukákba az ünnep után, ami mind ételhulladéknak számít. Persze fontos, hogy mielőtt megeszitek a tököt, bizonyosodjatok meg róla, hogy ehető!

Lehet ezt jobban is?

Tehát itt van ez az ünnep, amit Észak-Amerika ennyire szeret, és közben ott az árnyoldala is, hogy mennyi hulladékkal jár minden egyes évben. Mennyire jó lenne, ha egy kicsit többen gondolnának bele, hogy a vásárlási döntéseiknek milyen hatása van a környezetre. Én mindig azt hangoztatom, hogy lehet úgy is élvezni az ünnepeket, – meg egyébként a teljesen átlagos mindennapokat is –, hogy közben az ember nem termel ennyi hulladékot, és a környezetet sem bántja ennyire.